Lépj közelebb
Nem harapunk nagyot
• • • • • • • • • • •
Ádáz harcok dúlnak a békés élet színfalai mögött. Hosszú évszázadokon átívelő harcok, melyeket nem mi vívunk, nem emberek emberekkel. Nem anyagi javakért, ásványkincsekért, szabad területekért, tiszta vízért, hatalomért. Egyszerű halandóknak álcázott emberfeletti lények mindennapos, vérgőzös küzdelme ez, melynek tudtunk nélkül mi magunk vagyunk hús-vér díjai. Némelyek számára az ereinkben futó életesszencia, a fizikai testünk szolgáltatta táplálékforrás, míg másoknak a lelkünk,a benne fodrozódó érzelemhullámok jelentik a zsákmányt. Fiatalságodra, ártatlanságodra, erényeidre, bűneidre éheznek, lerágnak, lenyúznak rólad mindent behabzsolnak, felfalnak, kiszürcsölnek, elemésztenek.Itt sosem lehetsz biztonságban. Ha bátornak hiszed magad, lépj közelebb és engedd, hogy körülvegyen a Sötétség.
• • • • • • • • • • •
Karakternév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Suttogó hangok
Az utolsó posztok

•• Another way out ••
Vas. Szept. 11, 2016 11:35 pm
Adam Terach
•• Hell Or Heaven ••
Szer. Szept. 07, 2016 7:35 pm
Vendég
•• Avatarfoglalás ••
Pént. Május 27, 2016 9:05 pm
Alexander Warlow
•• Riggins bár ••
Vas. Feb. 21, 2016 11:12 pm
Marilyn Scarlett Revedune
•• Riggon's Bar ••
Szomb. Feb. 13, 2016 7:18 pm
Marilyn Scarlett Revedune
Pént. Jan. 29, 2016 7:04 am
Vendég
•• Skulduggery ••
Hétf. Jan. 04, 2016 4:57 pm
Vendég
•• Jocelyn & Owen ••
Szer. Dec. 09, 2015 1:35 am
Owen N. Woods
Szomb. Nov. 28, 2015 7:15 pm
Vendég
Kedd Nov. 10, 2015 7:41 pm
Vendég
Chatbox fal
Beszélgess és üzenj
Visszhangzó léptek
Az oldalon tartózkodók

Jelenleg 24 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 24 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (198 fő) Szomb. Okt. 19, 2024 8:50 pm-kor volt itt.
Fórum
Fajok nyilvántartója
az oldal statisztikája
Faj
Férfi
•• Angyal
1
1
•• Nephilim
0
3
•• Démon
0
3
•• Scarba
1
1
•• Succubus
1
0
•• Vérmacska
5
1
•• Lycan
0
5
•• Vérbestia
1
0
•• Wicca
4
2
•• Vámpír
0
7
•• Dhámpír
4
0
•• Halandó
8
3
•• Jáger
7
5
•• Spiritiszta
2
0

Megosztás
 

 Krista and William


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Wicca
Pound me the witch drums
William Price-Shadowmoor
William Price-Shadowmoor
The monsters among us

Második avatárkép : Krista and William Tumblr_inline_msgullm6981qz4rgp
Gif : The monsters among us

Titulus : Nincs megadva
Idézet : "...A világon egy rakás olyan dolog van, aminek nincsen semmi különösebb oka, nincsen semmi miért, ami történik, az megtörténik magától, aminek pedig véget kell érnie, az biztosan véget is ér, nincs ennél természetesebb..."
Faj : ☣ Árnywicca
Posztok száma : 5
User neve : ☣Anonymus
Speciális képesség :
Rang :
Kor : ☣351
Születési hely : ☣ Anglia
Foglalkozás : ☣ Művészettörténet tanár
Családi állapot : ☣ Rémes
Vonal : Krista and William 3rZvgf4
Tartózkodási hely : ☣ Salem és New York
Avatár : ☣ Ian Somerhalder
Csatlakozás : 2015. Sep. 20.
Gif2 : The monsters among us

Krista and William Empty



Krista and William   Hétf. Szept. 28, 2015 12:18 pm


Krista & William
"Bargaining with the Devil"




- Minél jobban ellenkezel, annál tovább fog tartani. Szedd már össze magad! - rivall rá a földön térdelő, saját verejtékében úszó fiatal farkasra, aki az elmondásai szerint a mai napig nem találta meg azt a személyt, aki átváltoztatta noha sokáig próbálta legalább a nyomát kiszimatolni. Akárhányszor szagot fogott, mindig annyiban hagyta mondván, egyáltalán nem ismerős neki az adott szag s úgy érezte, biztos felismerte volna ezer közül is.
Oliver elkönyvelte veszett fejsze nyelének és úgy döntött inkább keres mást, aki segíthet neki mert annak alig van értelme, ha hagyja, hogy elszaladjon vele a ló. Nem volt biztos abban, hogy egy árnywicca segíthet rajta főleg nem azért mert megtanulta már, hogy mindig várnak valamit azért amit tesznek, mindig követelnek és legnagyobb részben elvárnak. Mind emellett olykor nem a legszebb és legtisztességesebb módon próbálják kiköszörülni a csorbát. Most viszont nem hagyhatott veszni egy nyomorúságos percet sem, mert piszkosul unta már azt, hogy nem tudja szabályozni átváltozásait. Harag, undor, kétségbeesés, túltengő tesztoszteron, minden előrángatja belőle a bestiát akinek erejét és természetét nem tudja tökéletesen kordában tartani akkor sem, ha teljesen ráfeszül a témára. Szinte belefullad abba az erőbe és végtelen haragba amit elfojtva táplál fogalma sincs, hogy ki iránt. Még az anyja vagy Evelyn se képes arra, hogy a földön tartsa, úgy érzi, hogy egy érzelmi hullámvasúton ül ami az esetek nagy részében fent van, néha viszont észveszejtő sebességgel indul a földhöz közelebb eső részeihez. A gond csak az, hogy sokszor úgy érzi, hogy nem megy tovább hanem egyszerűen belerohan a földbe és megsemmisül.
Olyan ereje van, mint egy hatalmas két lábon járó, olykor négyre ereszkedő szörnyetegnek akit egyszerűen nem tud kordában tartani. Túl fiatal és túl törékeny még ahhoz, hogy ezt a mindig kitörni készülő erőt egyedül eltudja viselni, csitítani legyen képes vagy el is nyomja.
Az éjszakai Inwood Hill Park erdős, sziklás része a sötétség ellenére is hangos Oliver kétségbeesett ordításaitól és csontjainak ropogásától, állandó töréseitől. Normális embernek folyamatosan forogna a gyomra a hanghatásoknak köszönhetően, de Will nem az a személy akit meg lehet hatni vele főleg nem azok után, hogy ez már a harmadik alkalom, hogy próbálja betörni a betörhetetlennek ható kölyköt. Annak ellenére, hogy mennyire biztos volt eleinte abban amit csinál, mostanra eljutott odáig, hogy lehet, még idős kora ellenére is kemény fába vágta a fejszéjét. Nagy reményeket fűzött a sráchoz, mint fiatal vérfarkashoz, viszont nem sejtette, hogy ekkora mennyiségben tombol benne a félelem a harag és ki tudja, hogy mi más?! Nem tudja kezelni a dühkitöréseit, állandóan csak villogtatja aranysárga színben pompázó íriszeit, megnyúlt agyarait csattogtatja, de nem tudja egyszerűen átváltoztatni. Természetes módszerrel nem, viszont egyelőre nem akart keményebb módszerhez nyúlni, nem akarja megölni a gyereket . Persze biztos benne, hogy kitartana és nem durvulna el annyira a helyzet, hogy esetleg belehalhatna, de még nem kockáztatna.
- Engedd, hogy a farkas előmerészkedjen! Ne legyőzni akard, ne azt érd el, hogy behódoljon neked, mert akkor egész életében rettegni fog. Próbálj meg egyenrangú lenni vele! Próbálj belé kapaszkodni - utasítani próbálja, és lehet, hogy fagyos kék íriszei nem erről árulkodnak, de mind ezek ellenére a kérlelés és a bizalom is felfedezhető reszelős hangjában. Fogalma sincs, hogy mi az a gát amit nem enged a fiatal fiú áttörni, de most elfogja érni, hogy megtegye.
Halkan motyogva valami ősi, titokzatos nyelven s a következő pillanatban nyolc szellem jelenik meg a farkas mellett, akik majd előhozzák belőle a bestiát. Ha egyedül nem tudta őt annyira felidegesíteni vagy épp elérni azt, hogy megbízzon benne, akkor majd a szellemek a segítségére lesznek. Hallja a csontok folyamatos ropogását, a visszafojtott de előtörni vágyó üvöltést melyből csak szűkölés alakul ki ilyen módon.
William a háttérbe húzódik és vár. Szemeit le se veszi a farkasról, aki mellett ott állnak egy körben a szellemek. Egyszerűen nem tudja megérteni még így külső szemlélőként se azt, hogy mi a baja, mit miért nem enged...
Viszont, hogy neki mi ezzel a célja? Hát az, hogy az anyját a közelbe csalogassa. Régen nem találkozott már a nővel, és ha nem is azt mondja, hogy mindenképpen tudni akarja, hogy van, abban nem hazudik ha azt mondja, látni akarja. Azt persze tudja, hogy maga alatt vágja a fát azzal, hogy ilyen körülmények között kell majd látnia a fiát, de nincs mit tenni....




• • •Zene: Burn It To The Ground • • •Ruha: Ma
Vissza az elejére Go down
Jáger
You don't have to be afraid
K. Krista Srebro
K. Krista Srebro
The monsters among us

Második avatárkép : Krista and William VVithxI
Gif : Krista and William Tumblr_nsu2g2Uq6O1r1k6vvo7_r1_250

Titulus : fifty shades of fucked-up
Idézet : Some days you're so strong and other days you're like 'what the fuck am I doing'…
Faj : jáger
Posztok száma : 7
User neve : ♦ ♦ ♦
Speciális képesség : tudattal való robbantás
Rang : ezredes
Kor : 427 éves
Születési hely : Lengyelország
Foglalkozás : üzletasszony
Családi állapot : özvegy
Vonal : Krista and William 3rZvgf4
Tartózkodási hely : New York City
Avatár : Margot Robbie
Csatlakozás : 2015. Jul. 07.
Gif2 : Krista and William Tumblr_npvkmq9SIG1uqllzgo2_250

Krista and William Empty



Re: Krista and William   Kedd Szept. 29, 2015 1:46 pm



Anyaként kötelességem tudni a gyerekeim féltve őrzött titkairól, különösképpen azok után, hogy mik ki nem derültek a legutóbb. Oliver vérfarkas. Igen, vérfarkas… Persze erről nekem senki sem szólt, magamtól kellett rájönnöm, holott legalább két testvére is tudott a dologról. Azon felül pedig, hogy ez némileg sértő, mert hát micsoda dolog ez, hogy ennyire féljenek a tulajdon anyjuktól, hogy ne merjenek egy ilyen horderejű dologról beszámolni? Felháborító! Mintha bántanám a saját fiamat csak azért, ami… Értelemszerűen nem bántottam, hanem segítettem neki; kiszabadítottam a csapdából. Nyilván járt neki a jól megérdemelt fejmosás is ezt követően, de hát ugye az anyai szigor már csak ilyen hálátlan feladat. Nem mellesleg hozzá kell tennem, hogy a fejmosás nem azért járt, mert volt olyan szerencsétlen hogy hagyja beharaptatni magát valami jöttment döggel, hanem azért mert NEKEM nem szólt róla. Ismételten csak annyit tudok mondani, hogy felháborító! Mindenesetre most a díszes társaság megkapta a magáét, ugyanis mindhármuknak nyomkövetőt tettem a telefonjába, hogy most már akkor se tudjanak nekem hazudozni, amikor nagyon akarnak, vagy éppen ellenkezőleg: amikor egyáltalán nem akarnak. Ismerem minden lépésüket. De akinek ténylegesen figyelem a tartózkodási helyét az értelemszerűen a vérfarkassá harapott gyerekem, elvégre rá most már sokkal jobban oda kell figyelnem. Ha már egyszer megoldást nem tudtam még találni a problémájára, mivelhogy a jágerek esetében ez nem túl gyakori eset, hogy valaki vérfarkassá avanzsál a családból. Nem vérszerinti gyerek, sajnos – íme, a böjtje annak, hogy akkoriban magamhoz vettem
Csak tudnám, hogy mi a francot csinál már órák óta abban a parkban, ahova kénytelen voltam utána jönni, merthogy már – érthető okokból kifolyólag – nem igazán bízok meg a szavában. Így nem is kérdeztem meg, hogy merre szándékozik ma csavarogni – minek, ha úgyis látom? Ha-ha.
Azonban a látvány, ami fogad… felbecsülhetetlen. Mondhatni, még a szám is tátva marad a döbbenettől, hogy miféle kabarét rittyentett itt össze a sors nekem. Vagy inkább fogalmazzunk úgy, hogy a sors fintora? (…) Oliver a mocskos avarban gubbaszt, láthatólag éppen magával küzd, illetve a lelke mélyén szunnyadó fenevaddal, ami mintha most készülne kitörni belőle (?), körülötte szellemek (WTF?) Na, jó…
- Mi a rohadt élet folyik itt?! – Mint az anyatigris, úgy trappolok be a mágikus kör közepébe, öblös léptekkel és vehemensen, nem különösebben zavartatva magam az esetleges következményekért. Tulajdonképpen csak ekkor veszem észre a kabaré főszereplőjét, minek következtében akaratlanul is felnevetek – keserű éllel a hangomban. Ő és ÉN, szinte már közös történelmünk van, hogy akarva-akaratlan de időközönként újra és újra egymásba botlunk. Viszont (!) a fiam az tabu. Tehát értelemszerűen az arcomról aligha lehet leolvasni a megvetésen kívül más érzelmet, függetlenül attól, hogy valamilyen szinten azért örülök neki, elvégre… mint már mondtam: nekünk, kettőnknek szinte már egy történelem van a hátunk mögött. Ellenben a viszontlátás öröme ezúttal elmarad, helyette inkább keserűen (keserédesen) ráförmedek. – Te… Te…
Mantrázom ezt az egyetlen bűvös szócskát, miközben feltűnően végigmérem az emberünket. Tetőtől talpig. Legalább azt elmondhatja magáról, hogy az évek jó hatással vannak rá. Nem mintha ez mentségként szolgálna a gaztettéért, ugyanis a FIAM az TABU!
- Már megint te?! – fakadok ki kétségbeesetten, de a szám szélére mégis kedélyes mosoly feszül. Nahát, ki érti ezt… Nők! Ha-ha. – Elmondaná valaki, hogy mégis mi ez az egész? – rázom meg a fejemet erőteljesen, majd tekintetem először a fiamon pihen meg, aztán újfent a másik férfiegyedre szegezem a pillantásomat. Várok… valamiféle magyarázatra. Vagy minimum arra, hogy elküldje innen ezeket a szellemeket, merthogy határozottan nem vagyok hozzászokva az ilyesmihez. Nem mintha félnék… De azért csak jobb volna, ha nem volnának itt…
Vissza az elejére Go down
Wicca
Pound me the witch drums
William Price-Shadowmoor
William Price-Shadowmoor
The monsters among us

Második avatárkép : Krista and William Tumblr_inline_msgullm6981qz4rgp
Gif : The monsters among us

Titulus : Nincs megadva
Idézet : "...A világon egy rakás olyan dolog van, aminek nincsen semmi különösebb oka, nincsen semmi miért, ami történik, az megtörténik magától, aminek pedig véget kell érnie, az biztosan véget is ér, nincs ennél természetesebb..."
Faj : ☣ Árnywicca
Posztok száma : 5
User neve : ☣Anonymus
Speciális képesség :
Rang :
Kor : ☣351
Születési hely : ☣ Anglia
Foglalkozás : ☣ Művészettörténet tanár
Családi állapot : ☣ Rémes
Vonal : Krista and William 3rZvgf4
Tartózkodási hely : ☣ Salem és New York
Avatár : ☣ Ian Somerhalder
Csatlakozás : 2015. Sep. 20.
Gif2 : The monsters among us

Krista and William Empty



Re: Krista and William   Pént. Okt. 02, 2015 9:28 am


Krista & William
"Bargaining with the Devil"




Soha nem állt nagy segítségnyújtó hírében, egy szóval nem egy Máltai szeretetszolgálat. Sokkal inkább taszít el magától embereket, legyen az számára kedves vagy épp ugyan olyan idegesítő, mint amilyen ő maga mint, hogy szívességet tegyen. Egy időben határozott volt a kijelentése miszerint csak akkor forduljon hozzá bárki is, ha busásan megtudja fizetni a segítséget.... bár elég idős már ahhoz, hogy ne kottyanjon meg neki minden amit csinál, ettől függetlenül önző és akaratos tud lenni, mindig az a fontos amit ő elveként dédelget és nevelget. Nem érdeklik az unalmas szavak, hogy "de igazán tehetnél szívességet még meghálálják..."
Ennek ellenére most mégis megszegi a saját szabályait és annak ellenére segít a megnyomorodott farkaskölyöknek, hogy attól bármit is elvárna. Elvégre mit adhat neki egy farkas de őszintén? Bár... talán mégis van valamiféle hátsószándéka amin az egész segítségnyújtás alapul, de ezt nem kifejezetten kell tudnia, sőt! Az a jó ha nem tudja, talán nem ment volna bele ebbe a kis magánakcióba.
Will kezelni akarja Oliver szuicid hajlamait, mert gyanús volt neki, hogy ettől szenved első körökben, hisz számtalanszor megpróbált már véget vetni a saját életének de egyszerűen a farkas aki benne szunnyad, a démona nem engedi. Mindig ellenáll és csak ő issza meg a levét a fájdalommal, utána pedig a haraggal mert mi mást is táplálhatna iránta? Nem tudnak egyezségre jutni, nem tudja elfogadni, hogy ott van, hogy íme két személyről van szó még akkor is, ha egyszerű emberi alakját próbálja megőrizni. Túl nagy ereje van az állatnak benne, túl nagy az akarata és a teste csak nagyon nehezen képes elviselni őt... szétroppanni látszik a teher súlya alatt és nincs aki segíthetne neki. Legalábbis elmondása szerint nem tudnak segíteni neki.
Jeges tekintetét le se veszi a kört alkotó szellemekről és annak közepén gubbasztó fiúról, kinek furcsa szögben hajlanak meg a tagjai, hangosan ropognak a csontjai miközben íriszei arany árnyalatban ragyognak fel. Csak néha nyeri vissza az eredeti csokoládé barnáját, mikor az emberi énje kerekedik felül, viszont ezek az időszakok nem tartanak túl sokáig csak egy-két percig.
Az erdő egy másik szeglete felől halk neszezésre figyel fel, s legközelebb már Krista csörtetésével és arany, táncikáló hajfürtjeivel találja szembe magát.
Ajka gúnyos mosolyra húzódik mikor meghallja Krista nevetését. Látja rajta, hogy nem szívesen áll most itt és néz vele farkasszemet de ettől is lesz olyan izgalmas az egész szituáció. Eleinte ő nem akarta látni a nőt, most... fordult a kocka.
- Én? Én? - pimaszkodik sunyi vigyorral, de ezzel egyidejűleg egy pillanatra se lankad a figyelme, nem engedi, hogy a szellemek eltűnjenek, csak ostromolják tovább Oliver maga köré felhúzott védőburkát.
- Megint én. Most mond, hogy nem örülsz nekem - tárja ki a karját egyre szélesedő vigyorral, miközben tesz egy-két lépést Krista felé, hogy letudja azt a nagy távolságot ami van közöttük.
Oliver hangos ordítása egy pillanatra megfagyasztja az erdő egész légkörét s bár Will megpillantja a földbe vájó karmait, mégse sikerül átváltoznia.
- A kedves kisfiad keresett fel, szóval ő a hunyó... a segítségemet kérte, mert nem képes uralni a benne szunnyadó bestiát. Én pedig hasznot húztam ebből, és lám... itt vagy. Az viszont engem is kétségbe ejt, hogy ennyire az átváltozás ellen feszül. Már második alkalommal izzasztom, ma a hatodik órában járunk de még mindig nem történt semmi. - látszólag a sajnálat egy fikarcnyi jele sincs a hangjában, tekintetében meg még úgy se. Teljesen közömbös és nemtörődöm, de erről már tényleg csak az tehet, hogy nem viseli magán az emberek szenvedését. Segíteni fog, de ne várják el, hogy babusgatni fogja a kölyköt.
- Talán elhitethetnétek vele, hogy nem változik semmi, ha átváltozik. Szerintem ti vagytok az oka annak, hogy ennyire ellene szegül. Fél...




• • •Zene: Burn It To The Ground • • •Ruha: Ma
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
The monsters among us


Krista and William Empty



Re: Krista and William   


Vissza az elejére Go down
 
Krista and William
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Krista and Ollie

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
▲ WORSENING SOULS :: 04. Northeastern United States
A játéktér fő helyszínei
 :: New York városa :: Közterületek és egyéb helyszínek :: Inwood Hill Park
-