Ádáz harcok dúlnak a békés élet színfalai mögött. Hosszú évszázadokon átívelő harcok, melyeket nem mi vívunk, nem emberek emberekkel. Nem anyagi javakért, ásványkincsekért, szabad területekért, tiszta vízért, hatalomért. Egyszerű halandóknak álcázott emberfeletti lények mindennapos, vérgőzös küzdelme ez, melynek tudtunk nélkül mi magunk vagyunk hús-vér díjai. Némelyek számára az ereinkben futó életesszencia, a fizikai testünk szolgáltatta táplálékforrás, míg másoknak a lelkünk,a benne fodrozódó érzelemhullámok jelentik a zsákmányt. Fiatalságodra, ártatlanságodra, erényeidre, bűneidre éheznek, lerágnak, lenyúznak rólad mindent behabzsolnak, felfalnak, kiszürcsölnek, elemésztenek.Itt sosem lehetsz biztonságban. Ha bátornak hiszed magad, lépj közelebb és engedd, hogy körülvegyen a Sötétség.
Idézet : " Adj hitet, és elhiszem neked,
hogy élni szebben is lehet.
Sok okos megvet és nevet,
De te észre se vedd, csak adj hitet.
Faj : Halandó
Posztok száma : 11
User neve : Ariana D.
Speciális képesség : Nincs
Rang : -
Kor : 24
Születési hely : Salem
Foglalkozás : Pincér
Családi állapot : Kapcsolatban
Vonal :
Tartózkodási hely : Salem
Avatár : Chace Crawford
Csatlakozás : 2015. Jul. 15.
Violet & Aiden Csüt. Júl. 16, 2015 12:26 pm
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Violet & Aiden
A kis kávézó ahol már legalább öt perce helyet foglaltam nagyon hangulatos. Ezért is szeretem ezt a várost, mert minden olyan családias. Az emberek nagy része nem hisz a fiú és lány közötti barátságban, de én és Violet vagyunk az élő és lélegző példa arra, hogy megtörténhet. Anno, az egyetemen találkoztunk, amit én magam az óta már otthagytam. Egyszerűen nem bírtam tovább az állandó tanulást, és a szüleim legnagyobb bánatára fogtam magam és szépen kirúgattam magam az iskolából. Akkor találkoztam Victorie-val is, mikor New Yorkban pincérkedtem. Rendelek magamnak egy kávét, tejjel és két cukorral, hogy elüssem az időt, amíg ideér. Nem is tudom igazán, hogy ő késik-e, vagy én jöttem túlságosan korán. Alig van ember idebent, hiszen még csak délelőtt kilenc óra van, de úgy tudom, hogy Violet tegnap este érkezett, én pedig mihamarabb le akartam csapni rá, ugyanis jó pár hónap eltelt mióta nem találkoztunk, és telefonon nem lehet azokat a dolgokat megbeszélni, amiket én rá akarok zúdítani ezen a varázslatos reggelen. Kezem az asztalon pihen, mutatóujjam folyamatosan, idegesen kopog az asztallapon. Annabeth mostanában annyira furcsán viselkedik velem, azt sem tudom, hogy mi történik körülöttem. Victorie óta minden olyan, mintha egy némafilmben élnék, ami ráadásul valamiféle komédia, és én vagyok az utolsó, aki a végén megérti majd a poént. Ez pedig nekem nem tetszik. Az előtt a szőke szépség előtt minden fonál a kezemben volt, szorosan tartottam életem összes kis darabkáját, most meg egy kút fenekén ülve keresem a madzag végét…
words: 242 | note: lesz ez hosszabb nyugi | music: West Coast ♡
Spiritiszta
All around me are faces
Violet Rosalind Ellwood
The monsters among us
Második avatárkép :
Gif :
Titulus : Nincs megadva
Idézet : Látod mindig egymást váltva jön az árnyék meg a fény míg a világ körbe-körbe forog fáradt tengelyén s áttör legszebb álmodon, mint egy régi szélmalom.
Faj : Médium
Posztok száma : 29
User neve : Emily
Speciális képesség : Gyógyfőzeteket keverek
Rang : Tisztavérű
Kor : 25
Születési hely : Kanada - Edmonton
Foglalkozás : Csecsemő- és kisgyermek gondozó
Családi állapot : Szabad vagyok mint a madár
Vonal :
Tartózkodási hely : Manhattan és Long Island között ingázok
Avatár : Amanda Seyfried
Csatlakozás : 2015. Jun. 20.
Re: Violet & Aiden Csüt. Júl. 16, 2015 1:50 pm
Pont erre valók a barátok: hogy kimondjanak olyan dolgokat, amiket nem mond ki magának az ember.
Aiden& Violet
Kecses, ápolt körmökben végződő ujjaival, legjobb tudása szerint igyekszik egy elfogadható frizurát készíteni aranyszín tincseiből melyek most sokkal inkább ellent mondanak a gravitáció törvényeinek mint kellene. Mintha lenne valami Salem városában ami arra készteti a haját, hogy égnek álljon... nem is beszélve arról a szellemről aki lassan hajnali kettő óta csak azt szajkózza, hogy milyen szemre való és menjen már el valakivel szórakozni. Ha eddig azt hittük, hogy nincs rosszabb egy kapuzárási pániktól rettegő anyától aki úgy érzi, soha nem lesz párja az ő kis lányának, akkor tévedtünk! Mert van sokkal sokkal rosszabb, méghozzá egy kíváncsi tekintetű, már-már idegesítően jótét lelkű szellem. Egyszerűen nem tudja megérteni, hogy hogy lehetnek ezek ott mindenhol és, hogy mit bárnak el egy médiumtól azon kívül, hogy segítsenek neki átkelni vagy egyéb jó tanácsokkal ellátni. Viszont most kezdi úgy érezni, hogy inkább ő szorul segítségre. Egyik zabolázatlan szőke tincsét a füle mögé simítja majd egy utolsó réteg szájfényt is felken rózsaszín ajkaira, hogy ezután máris rohanhasson a megbeszélt helyszínre, már így is késésben van. Haját egyszerűen csak kiengedve hagyja végül természetes hullámokkal az alján, nem akarja túlzásba vinni a dolgot elvégre nem állásinterjúra megy, ruhája pedig egy térd fölé érő bézs színű, csipkével díszített darab amit még talán évekkel ez előtt akasztotta le valamelyik butik polcáról de még azóta egyszer se volt rajta. Először rettegett is a gondolattól, hogy ezt vegye fel, lévén fogalma se volt arról, hogy fog állni rajta, de a nyugalom csak hamar megjelent, lévén épp olyan kifogástalanul áll neki mint ahogy annak előtte. Arany színű cipője halkan kopog Danvers utcáin ahogy megközelíti az Aidennel előre megbeszélt helyiséget és bár előre kiszúrja magának a srácot, először még nem megy oda noha legszívesebben megtenné, sokkal inkább a pulthoz csattog, hogy kérjen magának egy teát. Soha nem volt oda a kávéért noha olykor kísértésbe szokott esni, most viszont inkább egy kis fekete teára vágyik ami tökéletes lesz ahhoz, hogy magához térjen. - Parancsolj - a kis tányérra tett nagy bögre tea halkan koccan hozzá a márvány pultra amit rögtön fel is kap, hogy megközelíthesse a srácot. - Jézusom, ezer éve nem láttalak, de még mindig ugyan olyan jóképű vagy - soha nem tagadta, hogy imponált neki a srác külseje, de máshogy akkor se tud rá tekinteni mint legjobb barátjára vagy akár a bátyjára. Ha pedig feltápászkodik helyéről, akkor rögtön meg is öleli, hisz van ami soha nem maradhat el. És ez is annak számít. - Hogy vagy?
Idézet : " Adj hitet, és elhiszem neked,
hogy élni szebben is lehet.
Sok okos megvet és nevet,
De te észre se vedd, csak adj hitet.
Faj : Halandó
Posztok száma : 11
User neve : Ariana D.
Speciális képesség : Nincs
Rang : -
Kor : 24
Születési hely : Salem
Foglalkozás : Pincér
Családi állapot : Kapcsolatban
Vonal :
Tartózkodási hely : Salem
Avatár : Chace Crawford
Csatlakozás : 2015. Jul. 15.
Re: Violet & Aiden Pént. Júl. 17, 2015 8:40 am
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Violet & Aiden
Aiden ujjai még mindig szórakozottan játszanak az asztalon. Idegessége a meleg eljövetelével együtt kezd elmúlni. Sosem szerette a forróságot, csak megfájdult tőle a feje és a gyomra, de most kivételesen nem érezte magát rosszul. Ez talán annak volt az oka, hogy végre újra láthatja majd a legjobb barátját, talán annak, hogy a benne kavargó érthetetlen dolgok szinte minden érzékszervét elnyomták. Mikor meglátja belépni a szőkeséget aki valamiért kicsit Victorie-ra emlékezteti, szemei hosszasan elidőznek aranyszín ruhába bújtatott testén. Évekkel ezelőtt is észrevette ugyan, hogy a lány csinos, de mostanra igazi pillangóvá nőtte ki magát. Mindig is csodálta a nőket, akik tudtak magas sarkúban járni, hiszen az kész kihívás lehetett, rosszabb, mint a katonaság. Figyelte, ahogy Violet a pulthoz sétál és rendel magának egy csésze teát, már ismeretségük elején is inkább teát ivott a lány, ő maga pedig mindig fekete, vagy jegeskávét, esetleg elfogyasztott egy üveg sört, otthon pedig kész kis lerakata volt és van most is másfél literes epres guavás ásványvízből. Mivel szeretett sportolni, szinte csak az utóbbi innivalót fogyasztotta, bár az sem volt teljesen egészséges mégis kevésbé roncsolta a szervezetét, mint például az energia italok, amit a mai világban a fiatalok orrba-szájba fogyasztanak. Mikor meglátja, hogy a lány felé indul, gyorsan feláll az asztaltól, hogy állva tudja üdvözölni régi barátját, aki már inkább az édestestvére helyett is a húga pozícióját tölti be. Aiden ugyanis nem egyke. Van egy tizennyolc éves húga, aki eléggé letért a jó útról, s a szüleik veszekedése elől a drogok világába menekült. Az édesanyjuk és az apjuk már a kislány születése óta is rengeteget veszekedtek, csak elválni nem akartak, mert az mindkettejük hírnevére rányomta volna azt a bizonyos fekete pecsétet. Így tehát békés vizekre hajtották a hajóikat és megpróbálták csendben intézni a dolgot, válás nélkül, aminek az lett a vége, hogy minden héten más nő és már férfi hagyta el a házunkat a hátsó ajtón keresztül. - Szia, Hercegnő! – köszön rá a fiú vidám mosollyal az arcán – azért te sem panaszkodhatsz. Rettentően csinos vagy, nem csodálkoznék, ha megvádolnának boszorkánysággal, hiszen minden férfit el fogsz kábítani – szavai vidáman, de mégis őszintén csengenek, mert nem hazudik. Nem szokása. Ő mindig kimondja azt, ami a lelkén ül. - Hát, kicsit fáj a fejem mostanság, de voltam már rosszabbul is – mondja, majd kihúzza az egyik széket, hogy a lány kényelmesen leülhessen, aztán helyet foglal – és te hogy vagy?
words: 393 | note: lesz ez hosszabb nyugi | music: West Coast ♡
A hozzászólást Aiden Worrington összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Júl. 24, 2015 6:01 pm-kor.
Spiritiszta
All around me are faces
Violet Rosalind Ellwood
The monsters among us
Második avatárkép :
Gif :
Titulus : Nincs megadva
Idézet : Látod mindig egymást váltva jön az árnyék meg a fény míg a világ körbe-körbe forog fáradt tengelyén s áttör legszebb álmodon, mint egy régi szélmalom.
Faj : Médium
Posztok száma : 29
User neve : Emily
Speciális képesség : Gyógyfőzeteket keverek
Rang : Tisztavérű
Kor : 25
Születési hely : Kanada - Edmonton
Foglalkozás : Csecsemő- és kisgyermek gondozó
Családi állapot : Szabad vagyok mint a madár
Vonal :
Tartózkodási hely : Manhattan és Long Island között ingázok
Avatár : Amanda Seyfried
Csatlakozás : 2015. Jun. 20.
Re: Violet & Aiden Pént. Júl. 17, 2015 11:18 am
Pont erre valók a barátok: hogy kimondjanak olyan dolgokat, amiket nem mond ki magának az ember.
Aiden& Violet
Amióta csak az eszét tudja, teán él. Egész kislány volt mikor apja felesége már akkor azt tömte bele, számtalan gyógyteát és mi egyebet amit nagy valószínűséggel csak a wiccák ismernek. Ebből adódik az is, hogy egész élete során összesen csak egyszer volt beteg, de az is csak a nőies bajaival köthető össze. Meglepő de a fénywiccáknak mindenre van valamiféle gyógymódjuk ami jobb mint a gyógyszertárakban kapott milliónyi undorító pirula melyekre nagy számban írják rá, hogy rákkeltő. Nem véletlen, hogy teákat kezdett el kombinálni az elkészített gyógynövényekkel melyek tökéletesen kifejtették hatásukat. Lehet, hogy egy fekete tea vagy egy zöld tea nem olyan hatásos, de finom és kellemes. Megkapva a kért teát, végig szlalomozik a bögrét egyensúlyozva az emberek között miközben arra koncentrál, nehogy a nyakába öntse valakinek, hisz félő, semmi jó nem születne belőle. De aztán nagy lelkesedéssel le is teszi az asztalra, hogy üdvözölhesse rég nem látott barátját. Nagyon régóta ismerik egymást, így barátságuk is valószínűleg egy életre köttetett, legalábbis ami emberi mértékeket illeti. Egy vérfarkas esetében biztos nem lenne túl sok ez a közel tíz év, míg nekik egyszerű halandóknak az. Halkan felnyüsszen mint valami kétségbeesett kiskutya, mikor a boszorkányságot említi. Lehet, hogy nem olyan módon műveli mint ahogy azt a nevelőanyja vagy a legtöbb nagy wicca, viszont ő maga is tud egyet s mást, így gyógyfőzeteket keverni, orvosolni gyógyszerek nélkül és jobban ért az állatokhoz mint a legtöbben. Viszont ő alapjáraton spiritiszta, aki még "izgalmasabb" feladattal van ellátva. Társalognia kell a kétségbeesett, eltévedt lelkekkel akik olykor a frászt hozzák rá. Jelen pillanatban is ücsörög egy az egyik asztalnál s le nem véve tekintetét az aranyhajú törpillánkról, karba tett kezekkel néz ki a fejéből. - Ugyan már, ne beszélj zöldségeket... én meg a férfiak kábítása. Talán újra kellene születnem, de azért köszönöm a belém vetett hitet - akaratlanul is felnevet, így csilingelő hangja egy pillanatra betölti a kávézó ezen részét. - Ó, köszönöm - mosolyogva nyugtázza, hogy vannak még lovagok ebben a világban, így a kihúzott székre le is huppan, majd kicsit jobban mag alá húzza azt, hisz nem szeret menet közben felállni vagy arrébb húzódni, hogy mások elférjenek. Alapjáraton mindent jobb szeret megelőzni mint megvárni, hogy szóljanak érte. - Fáj a fejed? De ugye semmi gond? Mármint... úgy érem, hogy csak szimpla front érzékeny vagy, vagy a stressz? - mindig is rosszabb volt mint egy kétségbeesett vénasszony. Képes bizonyos dolgokat túlreagálni mikor az az ismerőseit is érinti és tekintettel arra, hogy ő maga is az egészségügyben dolgozik, tudja mik lehetnek a fejfájás kiváltó okai. Nem beszélve a paranoiáról, de mindegy is! - Kicsit besűrűsödtek a napjaim szóval fáradtan és kicsit elnyűtten. Fél éve teljes állásban dolgozok a csecsemő osztályon, másodállásban pedig gyerekekre vigyázok. Olykor kicsit besokallok tőlük, rengeteg gyerek van és az a baj, hogy mindig mindegyik engem akar én meg nem tudok ezer felé szakadni sajnos. De nem is számít, imádom őket. Most pedig a nagynénémhez jöttem, kell neki egy kis segítség, szóval - vonja meg kecsesen a vállát - itt vagyok. Már most rettegek a gondolattól, hogy mit akarhat. Tudja jól, hogy mit akar. Lassan második hete egy szellem tanyázik nála akinek jó lenne kideríteni a szándékait mielőtt valami olyat csinál amit nem lenne szabad. De most ezt nem mondhatja el Aidennek nem igaz?
Készítette Hector
Halandó
Running for our lives
Aiden Worrington
The monsters among us
Második avatárkép :
Gif :
Titulus : Charming
Idézet : " Adj hitet, és elhiszem neked,
hogy élni szebben is lehet.
Sok okos megvet és nevet,
De te észre se vedd, csak adj hitet.
Faj : Halandó
Posztok száma : 11
User neve : Ariana D.
Speciális képesség : Nincs
Rang : -
Kor : 24
Születési hely : Salem
Foglalkozás : Pincér
Családi állapot : Kapcsolatban
Vonal :
Tartózkodási hely : Salem
Avatár : Chace Crawford
Csatlakozás : 2015. Jul. 15.
Re: Violet & Aiden Pént. Júl. 24, 2015 7:25 pm
Madarat tolláról, embert barátjáról.
Violet & Aiden
Aiden szemmel követi, ahogy a lány végigkacsázik a sorok között. Elég régen látta már, állt vele szemtől szemben, de még mindig tisztán emlékezett arra, hogy milyen gyönyörű ez a hölgyemény. A dédnagyanyja sokat mesélt neki boszorkányokról, a legősibb emberek fiairól és lányairól, akik szövetkeztek az angyalokkal, és ez által nem csak emberfeletti erőkkel, hanem emberfeletti szépséggel ruházva fel azokat a halandókat. Wiccáknak nevezte őket, de a meséje mindig máshogy szólt, csupán egyetlen dolog egyezet bennük, a Bibliára való utalás. Történeteiben mindig Sém és Kám gyermekei kaptak emberfeletti erőt. Persze Aiden sosem hitte el ezeket a tündérmeséket, és abban is biztos volt, hogy csupán a mamájának volt túláradó a fantáziája, de amikor Violetre nézett mindi megingott ebben a hitében. Az elmúlt pár évben ugyanis nem csak a lány mennybeli szépségére lett figyelmes, hanem arra is, hogy alkalmanként elbambul, bámul egy pontot, mintha lenne ott valaki, akit csakis ő láthat, illetve arra, hogy hat év alatt, egyetlen egyszer sem látta betegnek, bezzeg ő minden második hónapban az ágyat nyomta. Immunrendszere gyerekkora óta gyengébb volt másokénál, de a tény, hogy valaki hat év alatt még csak meg se fázzon egyszer sem, nem kerülte el a figyelmét. Mikor a lány megszólalt, hangjában felismer egy cseppnyi dallamosságot, az összkép a mitológiában élő sziréneket juttatta eszébe, és most éppen ő volt a matróz, akinek ez a sellő a húsára kapott. Elmosolyodik a lány önmagát minősítő szavain, majd ráemeli arcára csábítóan kék szemét. - Látom, amit látok – ezzel lezárja a lány bámulatos külsejéről szóló beszélgetést, és összevonja a szemöldökét – tudod, elég sok furcsa dolog történt velem mostanában. Hangja megkeményedik, fogalma sincs arról, hogy milyen körülmények között tálalhatná legjobb barátnőjének azt, hogy véleménye szerint nincs minden rendben se az ex barátnőjével, se a jelenlegivel. - Ami a gyerekeket illeti, nem csodálkozom. Mindig nagy hatással voltál a kicsikre, csak emlékezz vissza a játszóteres incidensre, mikor nem tudtál lépni a kis törpéktől – mondja nevetve Aiden, megvillantja enyhén hegyes szemfogait. Sosem szerette a gyerekeket, de mindig is akart egyet, vagy kettőt magának, attól a nőtől, akit olyan nagyon szeretett. Victorie volt számára az igazi, a lány, aki elködösítette mindig tiszta elméjét, de ő már elúszott a sötét múlttal együtt, Annabeth pedig sosem kérdezte őt a gyerekről. Még egyszer sem említette, hogy hány gyereket szeretne, sőt, nem magyarázott önfeledten nevekről, nem célozgatott arra, hogy a közös babájukat hívják úgy, mint a nagymamáját, és ez felettébb furcsa volt Aiden számára. - Van egy furcsa érzésem, Annabeth-el kapcsolatban…
words:404 | note: lesz ez hosszabb nyugi | music: West Coast ♡