Lépj közelebb
Nem harapunk nagyot
• • • • • • • • • • •
Ádáz harcok dúlnak a békés élet színfalai mögött. Hosszú évszázadokon átívelő harcok, melyeket nem mi vívunk, nem emberek emberekkel. Nem anyagi javakért, ásványkincsekért, szabad területekért, tiszta vízért, hatalomért. Egyszerű halandóknak álcázott emberfeletti lények mindennapos, vérgőzös küzdelme ez, melynek tudtunk nélkül mi magunk vagyunk hús-vér díjai. Némelyek számára az ereinkben futó életesszencia, a fizikai testünk szolgáltatta táplálékforrás, míg másoknak a lelkünk,a benne fodrozódó érzelemhullámok jelentik a zsákmányt. Fiatalságodra, ártatlanságodra, erényeidre, bűneidre éheznek, lerágnak, lenyúznak rólad mindent behabzsolnak, felfalnak, kiszürcsölnek, elemésztenek.Itt sosem lehetsz biztonságban. Ha bátornak hiszed magad, lépj közelebb és engedd, hogy körülvegyen a Sötétség.
• • • • • • • • • • •
Karakternév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Suttogó hangok
Az utolsó posztok

•• Another way out ••
Vas. Szept. 11, 2016 11:35 pm
Adam Terach
•• Hell Or Heaven ••
Szer. Szept. 07, 2016 7:35 pm
Vendég
•• Avatarfoglalás ••
Pént. Május 27, 2016 9:05 pm
Alexander Warlow
•• Riggins bár ••
Vas. Feb. 21, 2016 11:12 pm
Marilyn Scarlett Revedune
•• Riggon's Bar ••
Szomb. Feb. 13, 2016 7:18 pm
Marilyn Scarlett Revedune
Pént. Jan. 29, 2016 7:04 am
Vendég
•• Skulduggery ••
Hétf. Jan. 04, 2016 4:57 pm
Vendég
•• Jocelyn & Owen ••
Szer. Dec. 09, 2015 1:35 am
Owen N. Woods
Szomb. Nov. 28, 2015 7:15 pm
Vendég
Kedd Nov. 10, 2015 7:41 pm
Vendég
Chatbox fal
Beszélgess és üzenj
Visszhangzó léptek
Az oldalon tartózkodók

Jelenleg 56 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 56 vendég

Nincs


A legtöbb felhasználó (198 fő) Szomb. Okt. 19, 2024 8:50 pm-kor volt itt.
Fórum
Fajok nyilvántartója
az oldal statisztikája
Faj
Férfi
•• Angyal
1
1
•• Nephilim
0
3
•• Démon
0
3
•• Scarba
1
1
•• Succubus
1
0
•• Vérmacska
5
1
•• Lycan
0
5
•• Vérbestia
1
0
•• Wicca
4
2
•• Vámpír
0
7
•• Dhámpír
4
0
•• Halandó
8
3
•• Jáger
7
5
•• Spiritiszta
2
0

Megosztás
 

 Three Libras Elmegyógyintézet


Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Halandó
Running for our lives
Marilyn Scarlett Revedune
Marilyn Scarlett Revedune
The monsters among us

Második avatárkép : Three Libras Elmegyógyintézet  Tumblr_n53wc9nx1H1ttb2x5o2_250
Gif : The monsters among us

Idézet : "Rossz szándékkal mondott igazság Többet árt, mint bármely hazugság." William Blake
Faj : Halandó
Posztok száma : 12
User neve : Dee
Speciális képesség : Nincs
Rang : beavatott halandó
Kor : 22
Születési hely : Atlanta, Georgia, USA
Foglalkozás : Énekesnő
Családi állapot : Egyedülálló
Vonal : Three Libras Elmegyógyintézet  3rZvgf4
Tartózkodási hely : NYC
Avatár : Freya Mavor
Csatlakozás : 2015. Jul. 07.

Three Libras Elmegyógyintézet  Empty



Three Libras Elmegyógyintézet    Csüt. Júl. 09, 2015 1:00 am


To: Kierran

Minden nap olyan rémisztően egyforma. Reggel bejön egy ápoló, és leveszi rólam a bőr bilincseket melyekkel az ágyamhoz kötöznek. Előzőleg az éjszaka folyamán többször is bejött, mert kiabáltam, és összeszidott amiért nem hagyom aludni a többi beteget. Pedig ők  nem hagynak engem, a talpam, hasam csiklandozzák és én nem tudok semmit sem tenni ellene csak üvölteni meg sírni. Ilyenkor persze mindig igazolást vélnek találni amellett, hogy bolond vagyok.
Utána jön a délelőtti foglalkozás. Egy nagy teremben vagyunk, mindenki teljesen debil. Én többnyire ilyenkor még jól vagyok. …”Jól”. Tele tömnek gyógyszerekkel, a nevem sem tudom ilyenkor még. Lassan jár az idő, vánszorog, az emberek pedig különösen mozognak, mintha lassított felvételt néznék. Általában sírok egy sarokban, vagy csak összekuporodom. Egy rakás őrült közt bezárva, mi mást tehetnék?
Délután aztán, kezdődnek a kezelések. Hideg-forró vizes zuhany, tintapaca teszt, gereblyézzem a homokot és beszéljek a gyerekkoromról. Holnap állítólag elektrosokkolnak. Nem mintha az javítana az állapotomon, de ők tudják. Míg nem hisznek nekem, vagy én nem ismerem el, hogy a valóság nem a valóság, addig úgysem szabadulok. Ők azt mondják, őrült vagyok. Dr. Zeeman szerint mindenről az anyám tehet. Tényleg, ő tehet?!
Míg ezen morfondíroztam este, Tanisha nővér közeledett felém a gyógyszereimmel, és a hülye levesével. Utálom a levest, mindig is utáltam. Persze, hogy nem akarom megenni! Hagyjon engem békén, éppen portrét rajzolok, ha nem látná. Az asztalon egy leborított pohár van, alatta egy szitakötő. Orrom az üveghez nyomva lesem a rovart, hogy még élethűbben rajzolhassam meg a fejét. A kép egy kissé torz így, mert a szemeim összeszaladnak, de kicsire nem adunk. Fő az alkotás tökéletessége. Zöld festékbe nyomom az ecsetem, és újabb pacát helyezek el az előttem heverő lapon. Egy kissé absztrakt, de ez a művészet szépsége. Én látom benne a szitakötőt, ha a nővérnek nem ilyen elvont a látásmódja, az az ő baja. Úgysem fog neki tetszeni, pedig én nagyon igyekszem. Még a nyelvem is kidugom a számból alkotás közben! De a nővér elveszi a művem, fejét csóválja, és elém teszi az ételt. Akkor sem fogok enni belőle!
Éhesen feküdtem le az ágyamba. Ma saját szobát kaptam, Dr. Zeeman szerint lehet, hogy egy kis magány jót tenne. Hát mindenképpen! Mert ha nem alszom, persze, hogy kimerült vagyok. Ha piszkálnak éjjel, persze, hogy nem alszom. És ha mindez nem lenne elég, ha mégis sikerülne álomra szenderülni, akkor olyan borzalmakat látok, amilyeneket ezek az ostoba emberek el sem tudnak képzelni. Még mindig az ágyhoz kötöttek, de már nem volt aki csiklandozzon. Ez is haladás. Próbáltam az oldalamra fordulni, a csukott ablakon bámulni kifelé, de kényelmetlen volt. Lefelé pillantottam, az ujjaimra rajzolt szomorú, dühös, mosolygó, kacsintó, ijedt arcokra. Hát, legalább velem vannak a barátaim, ez is valami.
Az igazi barátaim be se jöttek hozzám. Még az anyám sem. Egyszer, amikor szólt a tévé valamelyik teremben, hallottam amint nyilatkozik a tévében. Hogy az állapotom már sokkal jobb, és hogy ő minden nap látogat, velem van, én pedig zokogok mikor hazamegy. Frászt. Hiányzik ő nekem, mint púp a hátam közepére. Ujjaim mozgatva utánoztam az arcokat, miközben végtelenül magányosnak  éreztem magam. Ma nem volt még rohamom. Különös. Talán majd akkor jön, ha elaludtam?
Nagyot ásítok, holnap a másik kezemre kell rajzolnom egy ásító arcot is. Behunyom a szemem, és az angyalokra gondolok. Puha, selymes szárnyukra, ragyogó glóriájukra. Talán ha elalvás előtt rájuk gondolok, akkor megvédenek a démonoktól. Az jó lenne.
Vissza az elejére Go down
Jáger
You don't have to be afraid
Kierran William Seymour
Kierran William Seymour
The monsters among us

Második avatárkép : Three Libras Elmegyógyintézet  086e8ce
Gif : Kierran

Titulus : Two souls
Idézet : Megpróbáltam megfelelni ennek - a példakép szerepnek. De túl erős volt bennem az ördög
Faj : Jager
Posztok száma : 66
User neve : Hieronymus
Speciális képesség : Erőblokkolás + a belé zárt démon ereje
Rang : Tisztavérű
Kor : 230
Születési hely : Lengyelország, Poznan
Foglalkozás : Zsoldos katona
Családi állapot : Bonyolult
Vonal : Three Libras Elmegyógyintézet  3rZvgf4
Tartózkodási hely : New York és környéke, de mikor hol?
Avatár : Jared Padalecki
Csatlakozás : 2015. May. 31.
Gif2 : Three Libras Elmegyógyintézet  33newx0

Three Libras Elmegyógyintézet  Empty



Re: Three Libras Elmegyógyintézet    Csüt. Júl. 09, 2015 2:32 pm


Minden ember jó - csupán a benne élö démon gonosz.
Marilyn & Kierran
Vannak bizonyos alkalmak, mikor még csak véletlenül se megy minden olyan egyszerűen vagy olyan módon, mint ahogy mi azt szeretnénk. Fogalma sincs, hogy ki vagy mi mondatja vele, hogy a diliházba kell mennie pont akkor, mikor milliárdnyi dolga akad, többek között nyakon csípni egy három tagból álló farkaskülönítményt, viszont ennek ellenére is rendíthetetlenül halad a hatalmas épület felé. Zöld tekintete minden itt dolgozót és vele szembejövő személyt megnéz magának, hogy megbizonyosodjon azok kiléte felől. Bő két évszázada és harminc éve volt arra, hogy megtanulja meglátni, ki miféle lehet. Az aurájuk, a kisugárzásuk árulkodó jelnek számít és a maguk tökéletlen tökéletességük bujdokolva rejti el bestiájukat.
Sötét hajába túrva megáll a recepció előtt, s megemlíti annak a nőnek a nevét akié lassan harmadik napja csak visszhangzik a fejében. Egyszerűen nem tud dűlőre jutni bizonyos témák terén, és ez is ilyen. Olykor ő maga is úgy érzi, hogy talán diliházba való lenne, hisz olyan esetek villannak fel a fejében ahol ő maga is jelen volt, viszont nem emlékszik rá. Mintha valami vezetné vagy irányítaná őt. Valami hatalmas, földeket mozgató erő...
És, hogy mi a leginkább erre utaló jel? Az örökös vízió amit láttatnak vele és az, hogy egyre csak gyengül mentálisan. Nem képes túl nagy teherbírásra, még az anyja is az őrületbe tudja kergetni már csak a puszta jelenlétével. Ez persze nem meglepő, hisz közel egyforma személyiségűek, egyforma a természetük. És ha két vezető egyéniség - ráadásul pszichopatának is lehet őket nevezni - egymásra talál, akkor ott aztán beüt a ménkű ha akarjuk, ha nem. Nem véletlen, hogy a saját társait se tudja elviselni.
- Jerry, felvezetnéd az urat a szőkéhez?
A nő kurtán szól oda munkatársának, viszont tekintetét le se veszi a fölé tornyosuló, közel két méter magas férfiról aki nem tudja eldönteni, hogy mit les rajta ennyire? Nem az az idegbajos típus így nem kezdi a torkát köszörülni vagy a haját igazgatni, hátha a külsejével van a baj, inkább a fiatal nőre kacsint majd a nagydarab néger férfi mellé csatlakozik, aki morogva szedi hurka lábait. Egyiket a másik után, miközben Kierran azt figyeli, mikor fog szétpattanni a hájas seggét körbe ölelő gatya gombja. Szemöldökét megemelve elvigyorodik és smaragd tekintete feketébe vált ezzel előbújik belőle Seraf, kinek köszönhetően tényleg lepattan a nadrágjának gombja és a földön köt ki a könnyű, de nem rá illő anyag.
A Jerryként emlegetett két mázsás egyed kétségbeesetten néz körbe majd guggol le nagy nehézségek árán, hogy  felhúzhassa nadrágját.
- Ő... izé, tudja mit? Egyenesen végig a folyosón majd utolsó ajtó jobbra - utasítja a mellette állót miközben az ajtó felé int.
- Kösz - a Démon furcsa, határozott és gyilkos szándékú kisugárzásával el is indul az említett ajtó felé de még vet egy pillantást hátra, hogy a pingvinként közlekedő férfin mulathasson egy keveset.
Első körökben onnan lehet megtudni, hogy mikor kivel van dolga az embernek, mikor a szemszínt figyeljük. Ahogy a Démon átveszi felette az uralmat, fekete katlanként villan fel a szeme mely feneketlen mélységűnek és gyilkosnak hat és csak ezután láthatjuk újra a zöld íriszeket. Viszont így is marad benne egy ismeretlen ködös folt ami bebizonyítja, nincs teljesen magánál.
Csak akkor tudhatjuk, hogy Kierran teljesen önmaga, mikor visszatér a fény a szemébe. Jelen pillanatban szerencsére ez utóbbi a helyzet, így teljesen józan állapotban ér el a sötét nyílászáróig.
Hosszú ujjait ráfonja a kilincsre és betolja maga előtt az ajtót, hogy ez megtörténjen belülről is. Próbál minél halkabb lenni, hogy ne keljen fel a szőkeség majd odalépked mellé maga alá húzva egy széket.
- Jó reggelt - nyögi ki hátradőlve.

Készítette Hector

Vissza az elejére Go down
Halandó
Running for our lives
Marilyn Scarlett Revedune
Marilyn Scarlett Revedune
The monsters among us

Második avatárkép : Three Libras Elmegyógyintézet  Tumblr_n53wc9nx1H1ttb2x5o2_250
Gif : The monsters among us

Idézet : "Rossz szándékkal mondott igazság Többet árt, mint bármely hazugság." William Blake
Faj : Halandó
Posztok száma : 12
User neve : Dee
Speciális képesség : Nincs
Rang : beavatott halandó
Kor : 22
Születési hely : Atlanta, Georgia, USA
Foglalkozás : Énekesnő
Családi állapot : Egyedülálló
Vonal : Three Libras Elmegyógyintézet  3rZvgf4
Tartózkodási hely : NYC
Avatár : Freya Mavor
Csatlakozás : 2015. Jul. 07.

Three Libras Elmegyógyintézet  Empty



Re: Three Libras Elmegyógyintézet    Pént. Júl. 24, 2015 2:34 am


To: Kierran

Túl hangosan korog a hasam ahhoz, hogy aludni tudjak. Talán mégis ennem kellett volna egy kis levest, mert ezen az átkozott helyen mással sem akarnak tömni mint valami meleg löttyel. A reggeli az első és utolsó táplálkozásom mindig, az ilyen napokon. Persze, hogy éhes és gyenge vagyok. Mégsem jön álom a szememre. Szemeim behunyom, és egy formás, félig átsült marha steakre gondolok, vastagon meglocsolva ínycsiklandó szafttal és egy hatalmas halom krumplival. Ja, hát nem vagyok vega távolról sem, imádom a húst. Apropó, a diliházban senki nem hallott még arról, hogy nem mind vegetáriánus aki őrült?! Még ha ez – masszív véleményem szerint – fordítva igaz is.
- Mmmh! – nyöszörgök kínomban, mert a fantáziálás csak még éhesebbé tett. Csuklóim széles bőr bilincsekkel vannak az ágy keretéhez rögzítve, azt hiszem azért mert még mindig attól tartanak, hogy kárt tennék magamban. Így felfújni azt a múltkori incidenst a késsel?! Összevont szemöldökkel nézegetem az alkarom, ami tele van sebekkel, melyeket én ejtettem magamon. Öngyilkossági kísérlet volt, az ebédlőben. Eleve elvetélt gondolat, hogy nem veszik észre, de meg kellett próbálnom! Néha a halál tűnik az egyetlen kiútnak erről az átkozott helyről. Szóval, azt hiszem Dr. Zeeman azt hiszi, hogy tényleg dilis vagyok. Pedig a kedvéért rajzolgatok, megmondom, hogy melyik ábra micsoda. Nem értem mit vár még tőlem?
Az ablakon kibámulva azon merengek egy ideig, hogy holnap mit fogok csinálni. Tiszta gondolataim csak ilyenkor vannak, mert már korán reggel tele szoktak nyomni gyógyszerekkel. Néha úgy érzem magam, mint egy szobanövény, moccanni sincs erőm, de annyira, hogy az állam előre biccen, és szám sarkából csurog a nyál miközben képtelen vagyok letörölni, a legtöbb amit tehetek, hogy pislogok. És pislogok és pislogok újra. Saját gondolataimmal vagyok összezárva, a fejemben izzó pokolban. Annál nincsen rosszabb. Szóval jók ezek az esti órák, csak azt sajnálom, hogy nincs belőlük több, hogy nem tudok olyasmit csinálni ami tényleg megnyugtatna. Kértem a mamámat, amikor meglátogatott, hogy hozza be a gitáromat. Talán a zene az segítene, de vagy ő nem akarja elhozni nekem, vagy az a buzgómócsing doki nem engedi be a hangszerem. Nehogy a húrokkal felakasszam magam vagy tudom is én. Tényleg őrjítő ez a hely.
Kínomban, éhségemtől szenvedve, fáradtságtól és erőtlenségtől elgyötörten forgatom a fejem balról jobbra majd jobbról balra is. Majd megállva a plafont bámulom, miközben lassan elkezdenek peregni a könnyeim is. Oldalra fordítom a fejem, és a belső térre gondolok, ami az elmémben él, egy zöldellő mező képében.
- Báránykák. Báránykákat fogok számolni. – mormolom elszántan, miközben képzeletem fűszeres illatú pázsitján megjelennek az első gyapjas állatok. – Egy bárányka. Két bárányka. – nagyot ásítok, de azért folytatom. Valakinek meg kell egyszer most már végre számolni őket! – Három bárányka. Négy bárányka. – hű de sokan vannak! Az álom lassanként nyom el, és én örömmel fogadom.
Míg egy hang fel nem riaszt. Máris reggel van? Riadtan fordulok felé, és furcsa kettős érzés fog el. Félek tőle, hiszen a rossz dolgokat ő mutatta meg, miatta ismerem a valóságot. Ugyanakkor morbid módon örülök is neki, hiszen mégis csak egy ismerős arc a sok bolond közt!
Mondanék neki sok mindent, de nem merek. Megint mutat majd valamit? Megint valami borzalmat, ami csak még mélyebbre lök az őrületbe?! Már nem merek aludni, nem merek enni, és egy rakás elmeroggyant közt vagyok, hát még ez sem elég? Miért nem hagy meg engem ebben a békés állapotban? Sikoltanék, de nem merek. Átölelném a térdeim, hogy összegubózzak, de nem tudom megtenni mert a szíjak visszatartanak. Aztán végül az egyetlen elfogadható kérdésnél maradok, amit csak feltehetek neki.
- Miért jöttél? – persze lehet, hogy csak gyanakvó vagyok. Lehet, hogy a szitakötőről készült portré tetszett meg neki, hallott róla, és látni akarja. Az éjjeliszekrényen van, felé sandítok. – Ott a bogár. Neked adom, ha kéred. – gyanakodva méregetem a férfit, mert azért… még a bolondoknak is vannak életösztönei.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
The monsters among us


Three Libras Elmegyógyintézet  Empty



Re: Three Libras Elmegyógyintézet    


Vissza az elejére Go down
 
Three Libras Elmegyógyintézet
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
▲ WORSENING SOULS :: 05. Other places & times
Alternatív játékhelyszínek
 :: Privát játékhelyszínek
-