Lucifer

Az Első Bukott, az Első Lázadó Arkangyal, aki letaszíttatott a Mennyből, hogy az Alvilágba hullva megalapítsa a démonok uradalmát, az Égi Ország ellenpontját, a Gonosz Fészkét. A Pokol teljhatalmú királya, akinek bűn mételyezte, korhadó lelkéből mára kikopott minden angyali érzület. Szívét és gondolatait a sötétség uralja, egyetlen cél vezérli: kárhozatba dönteni az Emberek Világát, bebizonyítani az Úrnak, hogy általa annyira kedvelt halandók gyenge akaratú, haszontalan, érdemtelen lények, akik nem méltóak Isten szeretetére.
Irgalmat nem ismerő, kegyetlen, vasmarkú vezető, az árulást, parancsmegtagadást szemrebbenés nélkül megtorolja, csírájában fojt el mindenféle lázadást. Nem véletlen, hogy ő birtokolja a Pokol trónját a Teremtés óta. Minden démonon, angyalon, halandón és halhatatlanon átlát, úgy olvas elméikben, akár a nyitott könyvben. Kifürkészi vágyaikat, gyengeségeiket, mindenki lelkéhez megtalálja a legrövidebb utat.
Konzervatív ízlésvilágát mind megtévesztően udvarias modora, mind elegáns megjelenése hűen tükrözi. Öltönybe bújt szörnyeteg, akiben az összes bűnt fellelhető.
Könyörtelen gyilkos, aki nem tiszteli mások életét, örömét leli a halandók gyötrésében. Fondorlatos, ármányos manipulátor, aki a cél érdekében pontosan azt mondja, amit a másik hallani akar. Tiszteli és szereti Istent, éppen ezért dühíti, hogy az Úr olyan becstelen és megbízhatatlan teremtményekbe helyezi bizalmát, mint amilyen az ember.
Michael vágta le a szárnyait és tépte le feje fölül a glóriát mielőtt leűzetett a Pokolba. Csak igen ritkán látogat fel az Emberek Síkjára, jobbára pokoli rezidenciájában időzik, elvégre milliónyi démonszolgával körülvéve nincs rászorulva arra, hogy személyesen intézze ügyeit.